Ennél a beépített szekrénynél szerencsére a vázhoz nem kellett hozzányúlni, így a legköltséghatékonyabb megoldásként csak a frontok cseréjét javasoltam. A tulajdonosoknak is tetszett, hogy egy teljes csere helyett töredéke összegbe kerül majd az új ajtók és vasalatok felszerelése. Mivel nem sok fény esik erre a panelházi közlekedőre, ezért prégelt fehér lami lapokból készültek az ajtók. S hogy egységesebb összhatást kapjunk, a szobai ajtók színével egyező barna díszlécekkel lett a korábbi váz eltakarva.
Időről időre visszatérhetek a sámlikhoz, szerencsére. Sokan nem gondolják, hogy mennyi munka is van ezzel az egyszerű kis ülő alkalmatossággal, de ha megnézzük közelebbről, ez nem is az a pár ezer forintért a „nagyboltban” kapható bútor. Ennél a két darabnál többféle anyagból táblásítottam az alapot, volt itt fenyő, éger és tölgy is. Az illesztéseket félig takart fecskefarkú fogazással készítettem, amihez nem gépeket, hanem hagyományosan vésőt és fűrészt használtam. Szeretek visszatérni ezekhez a szerszámokhoz, mert mint mestereim mondták, ezek az alapjai az asztalosok eszköztárának. Ilyenkor megelevenednek a tanulási évek izgalmai és sikerélményei, amikor ezekkel az eszközökkel sikerült elkészíteni egy ilyen fakötést (mint pl. az itt is látható fecskefarkú fogazás), majd gyönyörködni benne. S végül az olajozás, ami hihetetlen módon emeli ki a fa erezetét és ahogy mondani szokás, „feltüzelni a színét”. A faragás már csak kis extra, rég csináltam és kíváncsi voltam, hogy illik a sámlikhoz. Hagyományos és valahol modern, de lényege leginkább a hasznosság. Régen minden háznál volt, akár több is, manapság pedig újra rá kell jönnünk, hogy milyen sokoldalú és egyben mennyire egyedi is lehet.
Van úgy, hogy a már meglévő eszközöket nem szeretnénk kidobni, hanem csak egy új arculatot, designt használni, ami máris feldobja, megváltoztatja a megszokott, régi konyhát. Ez történt itt is. Egyszerű fényes fehér frontokkal, hozzá tölgy mintás munkalappal, pár polccal és matt alumínium fogantyúkkal és vízvetővel máris egy jól használható és a jelen trendeknek megfelelő konyhát raktunk össze.
Mostanában nagyon divatos a fényes fehér frontos konyhák készítése. Itt egy ellenpélda, ugyanis a tölgy munkalap szürkés árnyalattal is igen jól tud kinézni. Mivel a fény pont hátúlról érkezik, ezért ledszalaggal és spot lámpákkal tettük még láthatóbbá a munkalapot és a szekrényeket. Egy apró trükköt használtunk a bal oldali toronynál. Mivel a munkalapok 4.1 m hosszban kaphatók, ide pedig összesen 4.5 m kellett volna, egy plusz fiók elhelyezésével tudtuk kiküszöbölni, hogy venni kelljen még egy munkalapot.
Nem minden nap jön a kérés, hogy „szeretnénk egy olyan ajtót a kamra elé, mint ami az éttermekben van, tudod, ami nyílik kifelé-befelé”. Bevallom, okozott némi fejtörést, mert anno az iskolában nem tanítottak ilyesmit. Kis kutakodás és kérdezősködés után kiderült, hogy ennek a hivatalos neve a Bommer-pánt, így már utána tudtam menni. Kell egy tok, kell egy ajtó, kell egy pánt és mindez gipszkartonba rögzítve. Megoldás a ragasztás és a csavarozás együttes használata lett, mert egy sikertelen ragasztásos próbálkozás után ezt tartottuk biztonságosnak. Anyaga borovi fenyő és rétegelt lemez, kis ablakkivágást is tettem hozzá, mert az étteremben ilyen is van.
A projekt tanulsága, hogy mindig tanul újat az ember, most például a Bommer-pánt szerelést. Íme az eredmény.
Ez a lépcsőkorlát utólag került beépítésre, fontos kitétel volt a színazonosság, a korábban a lépcsőhöz használt színekkel, illetve a leszerelhetőség.
Leszerelhetőség: Szerencsére a fából készült lépcsőhöz és a ház látszó faszerkezetéhez is lehetett rögzíteni a korlátot, így néhány nagyobb csavarral a biztonságos rögzítés megoldható volt. A csavarfejeket süllyesztve lehetett elrejteni pár befaragott takaró segítségével. Így, ha a kis fordulóban pakolni kell valamit, csak a csavarokat kell lazítani, majd az egész korlát egyben leemelhető.
Színválasztás: A tulajdonosok elképzelése a lépcső színéhez és a fal fehérjéhez is passzoló, modernebb kinézetű, lehetőleg a fa erezetét sem takaró kombináció volt. Ha a tulajdonos minimálisan odafigyel, esetleg eltárolja a korábbi munkák adatait, akkor sokkal megkönnyítheti a dolgunkat. Náluk megvolt a pác és a lakk pontos neve és kódja is, így nem kellett színkatalógusokat és RAL palettákat bogarászni. Az anyag borovi fenyő, mint ahogy a lépcső maga is, így színeltérés szinte nincs is.
Végezetül, ebben a projektben is próbálom felhívni a figyelmet néhány, általam fontosabbnak gondolt dologra. Itt arra, hogy kis odafigyeléssel és felkészüléssel mennyivel megkönnyíthetjük a saját és a szakember dolgát is. Főleg fontos ez akkor, ha a pénztárcához mérten több ütemben szeretnénk valamit megcsinálni, vagy megcsináltatni. A mai világban egy-egy jegyzet, vagy fotó a telefonba a felhasznált anyagokról már csak másodpercek kérdése.
Többféle megoldás létezik a ház árnyékolására, itt a spalettát használtuk. Cél volt a felület sötétítése, ezzel a nappali egy részének sötétítése is. A falvastagság megengedte, hogy négy tagból épített spaletta is elférjen ennek a hosszúkás, szinte paraván szerű dízájnnak köszönhetően. Anyaga fenyő keret és rétegelt lemez betét. A rétegelt lemez betét kevésbé változtatja alakját, az egymáshoz képest derékszögben álló, összeragasztott furnér lapoknak köszönhetően, így jobban ellenállva a nap hatásának. Végeredmény: hűvösebb helység és kis mediterrán hangulat.
Ennél a munkánál fontos volt, hogy egy kis helyen próbáljunk a lehető legtöbb tároló területet teremteni úgy, hogy a már meglévő elemeket is felhasználjuk (költséghatékonyság) valamint a nem túl jól elhelyezett villamos kiállásokat se zavarjuk (bontás, átvezetékezés, stb. elkerülése). A viszonylag sötétebb tér miatt az anyagválasztás az Egger Polár Aland Fenyő nevű laminált lapjára esett, ami egy fehér pácolással ellátott táblásított fenyőre emlékeztet. A fal beugrása pont annyi helyet enged, ahova jól pakolható „cipős” szekrény került, fölötte pedig további sok mindent elnyelő szekrények.
Ilyen plafonig tartó beépítésnél fontos figyelni a lelógó lámpákra. Ha a fényforrás esetleg túl közel lenne, akkor megegyezés kérdése, hogy a helykihasználás miatt esetleg nem lehet teljesen kinyitni az ajtót, mert beleütközik a lámpába. Egy korona résszel ezt elkerülhetjük, de így akár több 10 centimétert is veszíthetünk a tárolóterületből. Megoldás lehet még a kettő kombinációja is. Ebben az esetben nem volt zavaró a nyitás, így a helykihasználás mellett döntött a tulajdonos.
Egy újabb szép nap, egy újabb kültéri munka. Most éppen egy pergola megépítése volt a feladat, amit a tulajdonossal együtt terveztünk és építettünk. A lucfenyőfaanyag gyalulása és csiszolása után a felületkezelés a Milesi egyik Trend színcsaládba tartozó szürke színű vékonylazúrjával történt. A kültéren használt, nem mérettartó faanyagok – ilyen fenyő is – kezelésére elsősorban ez az ajánlott felületkezelési eljárás, amiről bővebben például a gyártó oldalán lehet olvasni, de jó összefoglalókat lehet találni egyéb forgalmazóknál is, például a Natural oldalán.
Itt hozzátenném, hogy az ilyenfajta kültéri szerkezetek építése esetén mindig érdemes tárgyalni a felületkezelésről is a kivitelezővel, építővel. Mert ha takarékosságból, vagy a tájékoztatás hiánya miatt az építéskor ez elmarad, később, ha már kész a szerkezet, sokkal nehezebb, macerásabb és időigényesebb is a felületkezelés.
Az egész munka néhány napot vett igénybe a beszerzéstől, a felületkezelésen át, az építésig és a végeredmény egy színben passzoló, mutatós pergola lett. További felhasználási tervek már csak a tulajdonosokon múlnak.
Szeretem azt, ha olyan helyről hívnak, ahol már dolgoztam. A mostani bejegyzésem is egy ilyen családról szól. Régről ismernek, én is őket, a gyerekek kiabálva futnak oda, hogy üdvözöljenek, mikor megérkezek. Beszélgetéseink során kiderült, hogy bár az ügyfél szeret barkácsolni, de mióta találkoztunk, inkább nekem szól. Ez azért van, mert ha ő készíti, bevallása szerint, „az mégsem olyan”. Itt a jóidő, ami mostani a projektnek is kedvezett, kerítést kell építeni. Vagyis az utolsó simítások vannak hátra, ami a fa felrakása. Jó érzékkel választották ki a dizájnt és okos megoldás volt ehhez a thermowood fenyő használata is. Ez tulajdonképpen egy szárítási és hevítési eljárás, mely során az anyag tulajdonságai megváltoznak és alkalmasabbá teszi a fát akár teraszburkolatnak, akár kerítésnek. Az eredmény pedig magáért beszél.
